Tehát! Az utcára kilépve és körültekintve egy más világba csöppenünk. Más fény villan a szemünkbe.
Más hangok ütik meg fülünket és más szagok hintik apró molekuláikat az orrunkba. Szerintem ilyenkor két dolog történhet. Az első, hogy mindezektől a dolgoktól megijedve, visszatérünk lakásunk védelmébe, vagy mély levegőt veszünk és nekiindulunk felfedezni a körülöttünk lévő világot! Én ezt tettem ás nem bántam meg! Ezzel csak egy baj van! Mindig messzebb és messzebb kell mennünk, hogy új ingerek érjenek minket! De szerintem ha már elindultunk az ingerek már maguktól jönnek! Csak találjunk rájuk!
Mint ez az aprócska templom a faluban ahol lakom. Kívülről már számtalanszor láttam. Szinte minden áldott nap amikor kilépek a házból, de a belső terét, még sohasem láttam. De ami késik...
Watzmann Ezt a hegyet azonban, már minden irányból láttam! Dolgoztam a lábánál, felmásztam rá és le a másik oldalán, lenéztem a magasból és lefotóztam. Szinte minden másnap. Mert mindig más arcát mutatja, ahogy változik az időjárás. Hetente egyszer helikopter köröz felette és az útját tévesztett hegymászókat vagy túrázókat keresi, akikkel már megint kibabrált a hegy!
Vagy ez a hegy! Azt hiszem ezt sokan ismerik.Történelmi tartalma van! Hogy ez a tartalom negatív vagy pozitív, azt mindenki döntse el maga! A helyiek szemszögéből nézve sok szempontból pozitív. A látvány és az élmény szempontjából, pedig egyértelműen az!
Ez a látvány megér annyit, hogy busszal vagy gyalog, de felmásszunk a hegyre és átverekedve magunkat az amerikai és kínai turistákon, lepillantsunk a mélybe és jó időben akár 30 kilométerre is ellátva, gyönyörködjünk az Alpok csodálatos világában!
