Mindent el kell kezdeni valahol! Nálam ez egy szerencsés költözéssel kezdődött! Olyan helyre költöztem, ami sajnos nem adatik meg mindenkinek! Mert ezzel az apró változással egy olyan világ nyílt meg a szemem előtt, amit sajnos csak kevesen látnak. Eltelt néhány év, mire rájöttem, hogy ezt a szépséget, mindenkinek látnia kell! ezért indítom útjára ezt a blogot! Úgy érzem meg kell osztanom másokkal is azt amit én látok! Biztosan lesznek olyanok,akiket nem érdekel, ők majd egyszerűen tovább kattintanak, de remélem lesznek majd olyanok, akiket érdekel a dolog és néha majd ide kattintanak.
Akkor kezdjük is el!
Amikor új helyre költözünk, szemügyre vesszük a környezetet. Találunk érdekes és kevésbé érdekes dolgokat. De néha előfordulhat az is, hogy csak érdekes dolgok vesznek körül minket. Mint ez a kép amit akkor láttam meg, amikor kiléptem a házból hogy kutyát sétáltassak! Nem a szürke panelrengeteg fogadott, mint azelőtt és nem is az embertömeg az utcán. A csend és a nyugalom fogadott, amiről azelőtt azt képzeltem, hogy ilyen hely nem létezik már a földön.
Mégis van ilyen hely! Hogy megtaláljuk, néha elég annyi, hogy hajnalban, kinézünk az ablakon! Néha csodát láthatunk! Majd minden reggel ez a kép fogad amikor kinézek az ablakon! Egy ideig csak néztem, nap-nap után, azután egy hirtelen jött ötlettől vezérelve, elrohantam és valóra váltottam egy régi álmot. Vásároltam néhány fényképezőgépet, hogy legyen mivel csapdába ejtenem a csodát. Ez már tart egy ideje és bátran mondhatom, hogy minden nap, elfogok és négyzetbe zárok néhányat a világ apró csodáiból! Teszem ezt önös érdekből, és abból a célból, hogy mások életébe is belecsempészhessem ezeket a pillanatokat a fotóim által!
Mert ha az ablakon kinézve, én ezt látom, akkor ezt másnak is látnia kell! Meg kell köszönnöm azt a támogatást amit a páromtól kapok! Ő egy olyan ember akire mindenkinek szüksége van amikor belevág valami őrültségbe és arra van szüksége, hogy álljon valaki a háta mögött (és ha néha kell, lökdösse kicsit), és a kutyánknak Daisynek a kis francia bulldognak is meg kell köszönnöm, hogy kíváncsi, és ezzel olyan helyekre "húz" engem, amiket talán magamtól sohasem látnék, és olyan dolgokat talál, amik felett én elsiklanék!
Mint ez a hatalmas keresztespók! Ezt is ő találta, mikor apró, tömpe orrocskájával a ház előtti betont "porszívózta".
Hát így indult nálam ez a dolog!
